A Pécsi Tudományegyetem Családokért programjainak rendszeres látogatói és a Pécsi Polgári Szalon közönsége egy izgalmas és szokatlan műfajú filmvetítésen vehettek részt 2023. november 22-én este az Uránia moziban. A nagyérdemű közönség Tóth Barnabásnak, a filmjeit már többször Oscar-díjra jelölt rendezőnek a legújabb alkotását, Stefan Zweig Sakknovella műve ihlette Mesterjátszma című pszichotrillerét tekinthette meg.
A film rétegfilm, mely számos üzenetet, szimbólumot hordoz, így – noha fordulatosságával, misztikumával, képi megjelenítéseivel és zenéjével hordozza az amerikai filmekből is jól ismert műfaj sajátosságait – túlmutat a pszichotriller műfaján, mert valóságos magyar történelmi és személyes emberi sorskérdések fogalmazódnak meg a filmben, így a film a dráma kategóriájába is „átcsúszik”. A filmről a film főszereplőjével Hajdúk Károllyal és a film producerével Szurmai Jánossal Lengvárszky Attila a Polgári Szalon elnöke beszélgetett a film rétegeit, üzeneteit fejtegetve, mely után bizton állítható: a film világszínvonalú, és legalább még egyszer érdemes lesz megnézni.
A családban senki sem volt rendőr, ám ő már hivatásnak tartja munkáját, naponta több mint 400 beosztott és egy nagyváros biA pécsi kesztyűgyártásban egészen a Hamerli János adta alapokig nyúlt vissza, mégis a legmodernebb ötletek és innovációk hajtják. Fontosnak tartja a fenntarthatóságot és a körforgásos gazdaságot, a minél kisebb hulladéktermelést. A cége kesztyűit olyan világsztárok viselték már, mint Madonna, Rihanna vagy épp Katy Perry. Pécsi Példaképek-sorozatunkban most Schweitzerné Hornicz Bernadettel beszélgettünk, aki édesapjával és bátyjával közösen vezeti családi vállalkozásukat, a csaknem negyven embernek munkát adó Karma Pécsi Kesztyűt.
A pécsi kesztyűgyártás alapjait Hamerli János vállalkozása fektette le még a Monarchia idején, majd jött a Pécsi Kesztyűgyár, amely fénykorában évente több millió pár kézrevalót ontott, és több ezer embernek adott munkát. A rendszerváltás után ez megszűnt, így adódik a kérdés, hogyan kerül egy pécsi hölgy az egyik neves kesztyűmanufaktúra élére. Schweitzerné Hornicz Bernadett számára ez a kérdés igazából nem is kérdés, hiszen mint meséli, édesanyja kesztyűvarrónő volt, édesapja kesztyűszabász, akik a legendás Vadász utcai gyárban ismerkedtek meg, úgyhogy igazán kesztyűs család az övék. Mint elmondta, számukra a kesztyűs világ körül forgott minden: akkor még szokás volt, hogy sokan haza is vitték a munka egy részét – az iparágban darabbérre fizetnek még ma is, úgyhogy ez bizony pénzkérdés is volt –, amelyben a cseperedő gyermekek is segédkeztek.
„Azt hiszem, minden gyermek szeret segíteni, hiszen vágyik rá, hogy felnőtt legyen, az ilyen munka pedig már szinte felnőtt dolog. Aztán persze később már nem, amikor eljön a tinédzserkor” – neveti el magát Hornicz Bernadett. Nyaranta pedig gyakran rohangáltak a gyár folyosóin, vagy épp a kesztyűs gyerekekkel nyaraltak a gyár balatoni üdülőjében. „Úgyhogy mi a bátyámmal ebben nőttünk fel”. S hogy az élet milyen érdekes összhangokat hoz újra elő: ottjártunkkor Bernadett kisfia épp a leckét írta a Karma Pécsi Kesztyű irodájában, lánya pedig egyetemistaként már gyakornok a cégnél. „Úgy gondolom, hogy amíg a gyerekek azt látják, hogy a szüleik élvezik a munkájukat, addig az ellen nem ágálni fognak, hanem azt mondják, ez tényleg nagyon jó dolog. Persze, lehet, hogy nincs hozzá tehetségük, így emiatt nem folytatják a családi hagyományt, de biztosan megbecsülik” – mondja Bernadett. De lépjünk vissza egy kicsit még a múltba!
A rendszerváltáskor a legendás pécsi kesztyűgyártás összeomlott, nem azért, mert az ott dolgozók szakmailag nem voltak kiválóak, ám a kommunista gazdasági modell nem volt működőképes. Hornicz József, Bernadett édesapja kényszervállalkozóként indította el a céget, először bérmunkákat vállalva, majd egyre komolyabb sikereket elérve. Bernadett csak némi kitérő után került a céghez, sokáig kézilabdázott, női ruhakészítő szakon érettségizett, később kesztyűs szakmai vonalon is tanult, vámügyintézői képesítése is van, majd már munka mellett közgazdász diplomát is szerzett – de mindegyiket tudja hasznosítani a családi vállalkozásban. 2000 óta főállású dolgozója a Karma Pécsi Kesztyűnek – „könnyű kiszámolni, 23 éve, kimondani is iszonyatosan sok” – kacag fel a hölgy.
A Karma Pécsi Kesztyű évente mintegy 30-35 ezer pár kesztyűt gyárt, csaknem negyven dolgozója van. Az elmúlt időszakban olyan hírességek viselték remekeiket, mint Rihanna, Madonna, Katy Perry és még sorolhatnánk. Persze ez azt mutatja, milyen kiváló minőségben is készülnek Pécsett ezek a darabok. Meglepetésünkre Schweitzerné Hornicz Bernadett a téma felvetésekor mégsem ezt emelte ki.
– A minőség nálunk alapkövetelmény, olyan, amit már nem is reklámozunk, hiszen természetes. Az, hogy ilyen szintre jutottunk, abban hosszú-hosszú évek pécsi tapasztalata is van, a múlté, amely 1861-ben kezdődött, és tart máig a pécsi kesztyűgyártásban. A külföldi piac a kesztyűiparban elengedhetetlen, már Hamerli is Bécsben nyitott üzletet – szögezi le.
A világsztárokkal való kapcsolat egy Amerikában élő és dolgozó tervezővel, Gáspár Dórával való együttműködésük gyümölcse, így tudtak belépni a filmiparba és a show-business-be is. Persze ehhez kell a hatalmas raktárkészlet, a rugalmasság is. „Ha Dóra éjjel felhív, hogy kellene számára egy ilyen darab, tudja, hogy a kész kesztyű két nap múlva gyorspostával már nála lesz”. De ezen kívül is számos külföldi partnerük van szerte a világban, saját márkájuk is kelendő. Ezt az üzemben is láthatjuk, hiszen a falakon a vásárlók visszajelzései olvashatóak – a varrónők, szabászok nap mint nap szembesülhetnek vele, milyen remek gárdának is tartják a vevők a Karma Pécsi Kesztyű csapatát, ami nyilvánvalóan motiváló lehet.
A motiváció a cégvezetésből sem hiányzik, amit jól mutatnak olyan fejlesztések, amelyek valóban kuriózumok. Ilyen például az az antibakteriális bőrkesztyű, amit a Covid-járvány idején fejlesztettek ki a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával közösen. Valóban különlegesség, hiszen a bőrt általában tönkreteszi a fertőtlenítőszer. Azonban a Karma révén egy vízlepergető tulajdonsággal bíró lovaglókesztyű volt az alap, amit a dr. Márk László kutató által kifejlesztett vegyületkeverékkel impregnáltak, a végeredmény pedig egy tartós védelemmel bíró, de a mindennapi használatra is alkalmas bőrkesztyű lett. Közös kutatásaik most is folynak, mégpedig a hulladékcsökkentés, a körforgásos gazdasági kihívások témakörében – a zöld szempontok rendkívül módon motiválják a céget és személyesen Schweitzerné Hornicz Bernadettet is. Magunk is láthattuk, az üzemben szelektív a hulladékgyűjtés, mi több, nem csak a papírt, kommunális hulladékot válogatják külön, de még a maradék bőrt is, attól függően, mire lehet még hasznosítani. Az apróbb darabokból kisebb ékszerek is készülhetnek, a tervük azonban még ennél is átfogóbb.
-Márk Lászlóval közösen most azon dolgozunk, hogy minden természetes anyagot újra tudjuk hasznosítani, ehhez gyakorlatilag porrá őrölnénk a bőr-, gyapjú- és kasmírhulladékot, majd a bennük levő természetes anyagok segítségével, 3D-nyomtatás révén újra nagyobb méretű alapanyag lehetne – árulja el Schweitzerné Hornicz Bernadett, milyen tervei is vannak a kis pécsi cégnek.
De Bernadettet nem csak az üzemi hulladék kérdése foglalkoztatja, hanem a kesztyűk jövője is. A darabjaik akár 15-20 éven is használhatóak (sőt, van olyan kesztyű, amelyre örök garanciát ad a partnerük, joggal, hiszen élethosszig is lehet hordani), ám a divat változása miatt akár évente lecserélik őket egyes vevők. Ezért egy second hand adatbázist szeretnének létrehozni, így ugyanis azok is hozzájuthatnának a kiváló, esetleg pár éves kesztyűkhöz, akik újonnan nem tudnák megvenni – a remek darabok pedig nem kerülnének a kukába.
Ha valaki ezek után azt hinné, hogy egy modern, rideg cég a Karma Pécsi Kesztyű, az alaposan téved. Valóban modern vállalkozás, ami a szemléletet, a piaci szereplőkkel való kapcsolattartást, a marketinget jelenti, de belül megmaradt annak, ami volt: egy családi kisvállalkozásnak.
-A csapatban van 27 éves és hetven feletti varrónő is, mindenkivel meg kell találnom a hangot. Ami a nyugdíjas kollégákat illeti: úgy gondolom, az ő hatalmas szakmai tapasztalatukat vétek lenne elfecsérelni, ráadásul máig tudnak és szeretnek is dolgozni. Van olyan kolléganő, aki édesanyámmal dolgozott együtt, engem még a térdén lovagoltatott – nevet fel Bernadett. – Remek csapat ez, kiváló szakemberekkel, akik mindent tudnak a kesztyűgyártásról, nincs olyan, amit ne tudnánk megvalósítani. S állítom, szeretnek is itt dolgozni. Nyugdíjas kollégák járnak vissza csak egy beszélgetésre, hiszen itt nem csak munka van, hanem jó közösség is.
Az irodákat és az üzemet egy üvegfal választja el, a varrónők is látják, hogyan, mennyit dolgoznak az irodában, tényleg egy a csapat.
-Tudom, hogy volna sokkal könnyebb munka is, mint ezt a vállalkozást vezetni, sok helyen jobban is lehetne keresni. Sok nehézség van, amire ráhatásunk sincs, előbb a Covid, most a háborús helyzet szűkíti a nemzetközi piacainkat. De néha, ha nagyon nehéz, átnézek az üvegfalon, és eszembe jut: nemcsak magunkért, a családért kell csinálnunk, hanem azért a majdnem negyven emberért, az ő családjukért, akiknek fontos, hogy itt dolgoznak.
Adódhat a kérdés: nyelvtudással, ennyi szakmai tapasztalattal, képzettséggel soha nem gondolkodott-e el Schweitzerné Hornicz Bernadett azon, hogy itthagyja Pécset, és máshol próbáljon szerencsét?
-Elvileg a céget sem az alapanyag, sem a piacok nem kötik Pécshez, igazából gazdasági értelemben bárhol tudna működni. De mi nem! Mi ezzel a csapattal, itt, Pécsett szeretünk élni, dolgozni! Azt már mi tesszük hozzá: méltón a pécsi kesztyűgyártás legszebb hagyományaihoz.
Arcunkat melengető őszünk egyik leginkább szívbe arkolóbb nemzeti ünnepére invitálom Önöket, kedves családjukkal, barátaikkal együtt.
Emlékezzünk együtt az aradi tizenháromra a Fidesz-KDNP Pártszövetséggel együtt az Aradi Vértanúk Emléknapja alkalmából tartandó megemlékezésen.
Miközben készülődünk az ünnepre, tegyük fel a kérdést magunknak is: ha most megkérdeznék tőlünk, érdemes volt-e értünk, kései magyar utódokért életüket adni, mit válaszolnánk nekik? Tettünk-e bármit is azért, hogy csak egy kicsit is a nyomdokaikba léphessünk?
Egy apró lépést már most is megtehetünk? ha eljövünk az ünnepségre együtt emlékezni rájuk.
Időpont: 2023. október 6. péntek, 17:00 óra Helyszín: Aradi vértanúk emlékműve (Pécs, Aradi vértanúk útja 16.) Beszédet mond: Dr. Csizmadia Péter frakcióvezető.
Szeretettel és tisztelettel ajánlja:
Lengvárszky Attila Elnök Pécsi Polgári Szalon Egyesület
A Diaszpóra Projekt Hálózat jóvoltából a határon átívelő diaszpóra magyarsága előtt mutatkozik be a Pécsi Polgári Szalon 2023. szeptember 29-én 14:00 órakor.
Ezen alkalommal lehetőségünk nyílik bemutatni alapításunk körülményeit, céljait és tevékenységünket a magyarság megerősítése érdekében végzett munkánkat és egy új, az Elnökség által támogatott egészségmegtartó programról is szó esik majd.
Vendégünk lesz a Pécsi Polgári Szalon alapító tagja Dr. Páva Zsolt polgármester és Telegdi Csaba, az Egészségprogram egyik magyarországi vezetője is. Szeretettel várom Önt, Családtagjai és Barátait egyaránt online rendezvényünkön
Tisztelettel, Lengvárszky Attila, elnök Pécsi Polgári Szalon Egyesület
A Pécsi Polgári Szalon közönsége 2023. április 12-én este, a KULTIKMOZI, a Polgári Szalon és a PTE a Családokért közös s
A Pécsi Tudományegyetem és Pécsi Polgári Szalon közönsége a KULTIK MOZI szervezésében 2023. június 14-én, szerdán este az idei tanév utolsó filmvetítési alkalmán vehettek részt, amelyen az országos bemutató előtt került levetítésre Pécsett a Látom, amit látsz c. film Szabó Mátyás rendezésében.
Egy sajátos magyar romantikus sci-fi filmet láthattunk, ami azonban a fantasztikus mesemondásnál jóval többről szól.
A film után Czirkos Orsolya humán fejlesztő szakemberrel beszélgetett Lengvárszky Attila a Szalon elnöke.
A beszélgetés vezérfonala a főszereplő, Ábel bátor döntéséről szólt, mely szerint szükséges egy új, belső látásmód a dolgokról, ahhoz, hogy jobban értsük a világot, és el merjük hagyni a komfortzónánkat, amely kényelmet, megszokást és biztonságot nyújt, és amelyet sokszor mások, a neveltetésünk, a hagyományaink kényszerítenek ránk.
Egy új dologba beleugrani ugyanakkor veszélyes, bizonytalan és nem támogató gyakran a környezet sem. Ehhez kell egy erős motiváció, egy erős érzés, mely a filmben a szerelem, a vágyott lányba vetett hit, elköteleződés és bizalom, mely a ráhagyatkozást megéri, mert ahogy Czirkos Orsolya fogalmaz a küldetés nyilatkozatában: „Hitem, hogy a nagyszerű dolgok a kényelmi terünkön kívülről indulnak, aztán válnak ismét komfortossá.”
A filmből azt tanultuk meg: akármilyen nehéz is, merjünk látásmódot, azaz paradigmát váltani, dönteni és felelősséggel cselekedni.