Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk a Pécsi Polgári Szalon Közönségével és a Pécsi Polgárokkal, hogy Dr. Hasznos Árpád nyugalmazott jogtanácsos, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület elnökségi tagja, a polgári tartás, elegancia, kellem és jellem, a polgári tisztelet és szellemiség doyenje, életének 84. évében, 2024. november 16-án este visszaadta lelkét a Teremtőjének.
Dr. Hasznos Árpád 1940. augusztus 7-én született Pécsett, iskoláit szintén Pécsett végezte.
Az 1956-os forradalmat 16 évesen diákos lelkesedéssel, tiszta hittel élte meg.
A Nagy Lajos Gimnáziumban 1958-ban letett érettségi után nem javasolták az ifjú Árpád továbbtanulását, az „1956-os ellenforradalmat” támogató megnyilvánulása miatt. Az iskolában tudták, hogy jogi pályára szeretne menni, ezért még a magyar és a történelem jegyeit is lerontották.
Így a jogi kar padjai helyett Komlóra vezetett az útja, a bánya faellátását biztosító segédmunkásként.
Tett egy rövid kitérőt Budapesten is, ahol két évig látszerésznek tanult, majd visszatért szeretett szülővárosába Pécsre, és a Megyei Tanácsnál kapott állást, előbb egészségügyi, szociális vonalon, majd élelmezésvezetőként.
Egy önéletrajzában olvasható megjegyzése szerint, jót tettek vele, akik akkor továbbtanulását megakadályozták, mert egyrészt megtanították számára küzdeni egy célért, másrészt megismerhette a fizikai munkát, szoros, baráti, munkatársi kapcsolatba került az azt végzőkkel, amely egy fiatalember életében – állítása szerint – igencsak fontos.
Közben rendületlenül próbálkozott az egyetemi felvételivel, egyszer a „közgázra” is – de továbbra sem engedték bekerülni.
Végre 1964-ben, esti tagozaton megkezdhette jogi tanulmányait.
1965-ben új munkahelyre került: a kor egyik emblematikus cégéhez, a Mecseki Ércbányászati Vállalathoz (MÉV).
1971-től – az egyetem befejezésétől – jogügyi előadói, 1981-től – felsőfokú munkaügyi tanfolyam elvégzése után – munkaügyi vezetői, majd a jogi szakvizsga 1988-ban történt letételét követően, 1989-től osztályvezető jogtanácsosi munkakört töltött be a Vállalatnál és jogutódjánál az 1992. április 1-én megalapított MECSEKURÁN Ércbányászati Korlátolt Felelősségű Társaságnál.
A MÉV, majd a MECSEKURÁN Kft. meglehetősen szerteágazó tevékenységének köszönhetően, módjában volt bizonyos jártasságot szereznie a legkülönbözőbb jogterületeken, de különösen a munkajogban, a társadalombiztosítási jogban, a társasági jogban, a cégjogban, a bányajogban, a munkavédelmi területen és – mivel rengeteg peres ügye is volt a Vállalatnak – a polgári eljárásjogban is.
Ebben az időszakban mind a bányavállalat, mind a bányászok jogi képviseletét egyaránt ellátta.
Szándékai szerint, az ügyvédi pályába is szeretett volna belekóstolni ifjúkori elképzelésének és az ügyvédségről szóló törvényerejű rendeletnek megfelelően, és segíteni kívánta a hozzá fordulókat, melynek során törekedni kívánt az igényes, színvonalas és lelkiismeretes ügyvédi munka végzésére.
A politikai iránt mindig érdeklődött, de pártnak sohasem volt tagja.
Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy alapító tagja lehetett a Pécsi Polgári Szalon Egyesületnek, mert úgy vélte, nagy szükség volt egy olyan pécsi közösségre, amely a konzervatív, polgári értékeket vallja és támogatja.
Tősgyökeres pécsi volt, minden szavából sütött a város szeretete.
Mindössze két évet töltött Pécsen kívül, soha nem merült fel, hogy elhagyja szülővárosát. Nem is gondolt rá, hiszen itt volt a családja és itt volt a munkája, az életcélja.
„Engem minden ide kötött: a család, a munka. És a város, Pécs is. Soha nem tudtam volna elmenni innen, soha nem tudtam volna elhagyni szeretett városomat.”
Most mégis itt hagyta szeretett városát, családját és bennünket, nyomában botladozó pécsi polgárokat, mert egészsége már nem tudta lelkét és testét szolgálni.
Emberi és polgári tartását örökre szívünkbe zártuk, emlékét, barátságát és szeretetét őrizzük, míg létezünk.
Lengvárszky Attila elnök
Pécsi Polgári Szalon Egyesület
(A nekrológ Nyaka Szabolcsnak a Pécsi Példaképek sorozatban született cikkének felhasználása alapján készült.)