Pécsi Példaképek-sorozatunk következő portréja Varga Miklóst, a Varga Cseppek feltalálóját mutatja be, akinek egy különleges hobbija van: szabad idejében a város parkjait, tereit teszi esztétikusabbá.
Nézze el a Tisztelt Olvasó, ha a mostani portrénk nem éppen szokványos lesz, ahol bemutatjuk egy-egy jeles pécsi ember életét, munkásságát, azt, hogyan és miként járult hozzá városunk fejlődéséhez. Mostani portrénk alanya ugyanis bátran nevezhető különleges embernek, így a mostani írás is különleges lesz – inkább villant fel gondolatokat, véleményeket, mint hogy kronologikus sorrendben tárjon elénk egy pályát.
Varga Miklóst a 2000-es évek elején ismerte meg az ország, amikor egy tévéműsorban bemutatták a hajhullást megelőző készítményét („Nem hajnövesztő, bár sokan így emlegetik” – emeli ki Varga Miklós, rögvest leszögezve: ő mindig is egy nagyon hatékony hajhullás elleni szerként tekintett a készítményére.)
-Szerintem jobb kevesebbet ígérni, és az eredmény legyen több, mert ezen mindenki nyer – teszi hozzá a szer alkotója. Akkoriban a panelkonyhában készült gyógynövény-készítményért sorban álltak az emberek – szó szerint. Voltak, akik az ország legtávolabbi szegletéből is eljöttek a hajhullás elleni szerért.
Persze a Varga Cseppek nem egyik pillanatról a másikra született, és nem azonnal jutott el feltalálójuk oda, hogy Pécsett már családi manufaktúrában folyik a gyártás, az üzem pedig leginkább egy patikára emlékeztet, az épületet csodás gyógynövényillat lengi be. Mint Varga Miklós elmondta, szinte minden egyes esetben valamilyen családi probléma, egy-egy betegségre való gyógyír keresése indította el a kutatását, így a közismert Varga Cseppeket például saját hajritkulásának megszüntetésére készítette. A gyógynövények felé eleve saját gyomorbetegsége terelte, és hamar kiderült, hogy bár az eredeti szakmája építészmérnök, egyedülálló rálátással és érzékkel rendelkezik a gyógynövény-keverékek összeállítása terén.
Persze ne afféle kuruzslásra gondoljunk, hiszen a készítmények hatásosságát a pécsi orvosi kar szakembereinek tudományos vizsgálatai igazolták. Tudni kell, hogy a tudományos vizsgálatig nagyon nehéz elérni – szakmai támogatás hiányában nem minden szer jutott el a vizsgálati fázisig.
-Én soha nem vártam mást, mint hogy vizsgálják ki és szakmailag véleményezzék az adott készítményem hatásait – mondja Varga Miklós.
Mindig valami újat és jobbat csinálni, folyamatosan ez motiválja – mivel a középszerbe való beletörődés számára elfogadhatatlan választás. Ez történt az első sampon-próbálkozásnál is, amikor a tesztalanyok egy része azt mondta, nagyon jó, a másik fele nem találta olyan jónak – így ez termék nem is került forgalomba, hiszen a „jó közepes” eredmény nem lett volna elég számára.
A másik fő cél: a segíteni vágyás. „Elképesztő élmény volt, amikor az Achilles-műtétem után a saját gyógynövény-készítményem segítségével fájdalommentesen, gyorsan és szépen begyógyult a sebem. A gyógyulás után arra gondoltam, hogyan tudnám a szeremmel minél több ember sebgyógyulását segíteni” – mondja Varga Miklós. Az elmúlt három évtizedben számos kutatásából lett végleges termék, de van, amelyik ma még kísérleti fázisban van. A sebregenerálódást segítő gyógynövény-készítményét már alkalmazzák Németországban sebgyógyításra. Tudni kell, hogy rengeteg ember él nehezen vagy nem is gyógyuló sebekkel – ráadásul ez a probléma az idősebb korú cukorbetegeknél nagyon nagy számban fordul elő. Varga Miklós képeket mutat, a Németországi kezelések eredményeiről: döbbenetes különbségek, hihetetlen gyors javulások láthatók a szerével kezelt krónikus sebes betegeknél.
-Nehéz elfogadni, hogy a nem gyógyuló krónikus sebes betegek nem kaphatják meg a sebgyógyulást elősegítő kiegészítő terápiámat, de be kell látnom, ha a szakma által elismert tudósnak, a gyomorfekély hatásos gyógyulását kifejlesztő B. Marshallnak is 15 évébe telt, hogy elismerjék a gyógymódját, és 2005-ben neki ítéljék a Nobel-díjat, akkor mit akarok én? – meséli félig tréfásan.
Lehet, hogy túlzásnak tűnik a Nobel-díjat emlegetni, de az már biztos, hogy Varga Miklós sebgyógyítás terén sem éri be a középszerrel, a sebgyógyulást elősegítő szerével eddig elért eredmények minden szakmai elvárást túlszárnyalnak.
Meséli, több mint negyven éve járt először Ausztriában és Németországban, a hazajövetele után sokáig egyetlen kérdés foglalkoztatta: mi miért nem csináljuk ugyanolyan színvonalasan, igényesen a munkánkat, a dolgainkat, mint ahogy ezt ők teszik! Azóta is csak ezek a minőségi értékek mozgatják, igaz, olykor szomorúan jegyzi meg, néha úgy érzi, mintha a középszer lehúzná azokat, akik valóban tenni akarnak.
Márpedig Varga Miklós tenni akar, ezt egy viszonylag új „hobbija” is jól mutatja. Mostanában, ha Pécs valamelyik pontján azt látjuk, hogy egy civil lelkesen metszi a fákat, ritkítja, formára vágja az elvadult növényzetet, biztosak lehetünk benne, Varga Miklós az. Mint meséli, a tavalyi karanténidőszakból kiszabadulva az unokával a játszótérre mentek, és ott döbbenten tapasztalta, hogy a „gyerek elveszett a bozótban”, őt meg arcul csapta a lelógó faág.
-Egyszerűen zavart, hogy miként lehet ilyen elhanyagolt állapotban egy játszótér – fogalmazott, úgyhogy fogta magát, és megmetszette a fákat és a bokrokat. Ezután jöttek az újabb és újabb helyszínek, terek, értékes épületek környezete, amelyeket már hosszú ideje „erdőszerűen” benőtt a növényzet.
Sokat segített az „újdonsült városszépítő” helyzetén, hogy Biokom szakemberei szakszerűnek és esztétikusnak minősítették munkáját. Mára már előzetes helyszínbejárással, a városüzemeltetési cég engedélyével dolgozik, több mint félszáz pécsi helyszín szépült meg a keze munkája nyomán. Jelenleg az eddigi legnagyobb és leglátványosabb munkáján dolgozik a pécsi Vásártéren.
-Ez a munka egy speciális környezetrehabilitációs tevékenység, amely révén az épületek, és az őket körülvevő terek visszanyerik azt az eredeti funkciójukat, amit az évtizedek során elveszítettek – fogalmazza meg Miklós, utalva arra, hogy ezzel eredeti szakmájához, az építészmérnökséghez nyúlik vissza. „Újra meg kell teremteni az épületek és a növényzet egészséges arányát, ezáltal újra gyönyörködhetünk az értékes épületeinkben” – ebben látja a munkájának lényegét. Azzal a céllal formázta meg tavasszal a volt tanárképző előtti teret is, hogy az épület megmutathassa igazi szépségét. Egyik legutolsó munkája által a közismert pécsi Expo Center épület régóta nem látott jellegzetes íves formái váltak újra láthatóvá az arra járók és utazók számára.
De persze vannak egyéb szempontok is, mondja Miklós, hiszen ez kiváló mozgáslehetőség is számára („mivel a több órás vágási munka szinte minden izmot megmozgat”), másrészt a környezet folyamatos esztétikai javítása egy óriási öröm számára.
-A munka által megnyílnak a terek, az épületek újra megmutathatják értékes formáikat. Olykor csodálkozom: tényleg ilyen hatalmas esztétikai változást lehet elérni egy alapos metszéssel, vágással! – neveti el magát.
Idén két idősek otthonának a kertjét is megszépítette, ahol nemcsak az ápolók, hanem a betegszállítók és a betegek hozzátartozói is örömmel vették a kertek átalakulását.
-A visszajelzések a legfontosabbak nekem, ilyenkor érzem, hogy van értelme annak, amit teszek. Mint amikor a gyógynövény-készítményeim használói írnak nekem, hogy milyen sokat segített nekik a szerem. Ezekért a visszajelzésekért érdemes csinálni, és nem törődni azzal, ha néhányan furcsállják és nem értik azt, amit én teszek. Igaz, mindig azt mondtam, hogy én az állandóan az újat és a jobbat kereső ember vagyok, engem mindig ez az érzés, vágy vitt előre.
Mondhatnánk, ilyen ember Varga Miklós. De így pontosabb: ilyen különleges ember.